A Rendőrségi igazoltatás menete / lényeges elemei

A Rendőrségi igazoltatás menete / lényeges elemei

Mindannyiunkkal előfordulhatott már, hogy megállítja a rendőr, és igazoltatási intézkedésnek veti alá. Leggyakoribb talán a közúti igazoltatás. Jelen cikkünkben ennek részleteibe tekintünk bele, szigorúan az igazoltatásra fókuszálva.

A Rendőrségről szóló 19994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) V. Fejezete alatt szabályozza a rendőri intézkedések körébe tartozó igazoltatást. A tényállás az átlagosnál jóval bővebb körű, a rendőr sok jogcímen végrehajthatja az igazoltatást, az erre való hivatkozási köre igen széles.

Így:

  • igazoltathatja azt, akinek személyazonosságát
    • a közrend,
    • a közbiztonság védelme érdekében,
    • bűnmegelőzési célból,
    • a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából,
    • közlekedésrendészeti ellenőrzés során,
    • továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet

jogainak védelme érdekében kell megállapítani.

Jelen igazoltatás esetén a rendőr az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. Tehát minden olyan dokumentumot el kell fogadnia a rendőrnek, ami lakhelyünket, illetve személyünket hitelesen igazolja. Nyilván ezen dokumentumok hatóság általi kiállítása egy alapvető követelmény lehet, egy kézzel írt cetli a fenti célra nem megfelelő.

Az igazolandó adatok konkrétan: személy neve, születési helye és ideje és anyja születési családi és utóneve.

Adataink igazolását nem tagadhatjuk meg, azonban végső esetben a rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. Fontos felhívnunk arra a figyelmet, hogy a rendőr kivételes helyzetben alkalmazza a törvény ezen rendelkezését, és nem köteles azt megtenni. A igazoltatás tárgyául tett adatokat - ha szükséges - a rendőr rögzítheti, azonban hacsak nem büntető vagy szabálysértési eljárásban (akár egy szabálytalan parkolás vitatása) kerülnek felhasználásra, 180 napot követően meg azokat semmisíteni.

Amennyiben azonban az igazoltatás sikertelen, a rendőr az adott személyt előállíthatja, ezen intézkedés azonban csakis a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat (koherens a szabályozás azon dogmatikával, hogy a személyi szabadságtól való megfosztásra csak kivételes esetben kerüljön sor).

Ha az intézkedés alá vont személy az igazoltatást megtagadja, a rendőr őt az igazoltatás céljából feltartóztathatja, előállíthatja, végső esetben pedig róla fényképet készíthet, ujjlenyomatot vehet, illetve "a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők" (Rtv. 29. § (4) bek.).

Rekurrens kérdés szokott lenni, hogy a rendőr végezhet-e ruházat-, illetve járműátvizsgálást. A válasz igen, a rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi (Rtv. 29. § (6) bek.).

A gyakorlatban vannak az igazoltatásnak formális szabályai is, ezekről is érdemes néhány szót említeni. A fentiekben láthattuk az állampolgár kötelezettségeit, de rendőrnek is tartania kell magát a szabályokhoz, pontosabban:

  • Kötelessége viselnie az azonosító jelvényét, melyen található a rendőr azonosítási száma (ennek felírásával, a rendőr nevének és beosztási helyének megkérdezésével tudjuk azonosítani az intézkedő rendőrt panasztétel esetén). Ezen adatokat a rendőr köteles
  • A rendőri intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének és életkorának megfelelő megszólítással, egyenruhás rendőr esetén tisztelgéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni.
  • A rendőr az intézkedés megkezdése előtt köteles nevét, rendőri mivoltát, szolgálati helyét, az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Ez alól egyetlen eset kivétel, nevezetesen, ha ez a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, mert pl. azonnali beavatkozás, fellépés szükséges. Ebben az esetben az intézkedés befejezésekor kell a szolgálati igazolványát és az azonosító jelvényét felmutatnia.
    • A rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a törvény szerinti panasz lehetőségéről is, így (kérésre) tájékoztatnia kell az intézkedés alá vont személyt, hogy panaszát hol és milyen formában jelentheti be.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a fenti szabályok nem mindig érvényesülnek. Főleg a tisztelgés, vagy a jelványszám bemondása marad el, mivel a rendőr maga sem szeretné sokszor hosszúra húzni az igazoltatást. Szakmai hozzáértők elmondása szerint sokszor elfelejti a rendőr, hogy hogyan is álljon egy igazoltatás során (pl. a gépjármű megállításánál ne álljon veszélyes helyen, így a gépjármű mögött, vagy esetleg nehezen belátható területen). Ugyanígy nem maradhat figyelmen kívül, hogy a rendőr hogyan álljon fel egy civillel szemben (biztonsági háromszög megtartása: két rendőr egymás mellett, velük szemben a civil).

Mutatkoznak azonban hiányosságok a polgárok magatartása terén is, így jellemzően minden jogukkal tisztában vannak, de kötelezettségeiket nem tartják be, felszólításra sem igazolják magukat, különösen veszélyes, ha a zsebükben matatnak igazoltatás közben, vagy fenyegetik rendőrt, tiszteletlenül beszélnek vele.

Summa summarum: a formalitások nem mindig kerülnek megtartásra, azonban fontos, hogy a tisztelet és a megfelelő hozzáállás még egy ilyen kellemetlen helyzetben is megmaradjon, ugyanis a "jó tett helyébe jót várj" elvén mi is hamarabb túleshetünk egy igazoltatáson, ha kötelezettségeinket betartva, ellenállást és gyanús viselkedést nem tanúsítván vetjük alá magunkat a rendőri intézkedésnek.